" Egy kismadár az én reményem,
Éjjelente látom...
Szárnyal fenn a messzeségben,
Nem ül lenn a fákon.
Nincsen vágya,csak egy álma,
Feljebb jutni,fel,
Hol az ember s bűvös zárka,
Nem érheti el.
Földre nézve,könnyes szemmel,
Száll a kis madár,
Szembenéz a végtelennel,
Hol nincs már határ.
Szállj tubicám,kis angyalom,
Repülj el messzire,
De kérlek reggel,gyere vissza,
Lelkem kertibe.
Nem tudok én nálad nélkül,
Boldogságban élni,
Galambszívem veled tud csak,
Szabadon remélni... "

bejegyzés: Tündike Kiss